Ismét benyújtottak egy törvényjavaslatot a nyugdíjasok helyzetének javításával kapcsolatban, melynek egyik pontjában a nyugdíjminimum nagymértékű emelésére tettek javaslatot.  Az öregségi nyugdíjminimum összege 2008. január 1-től változatlanul 28.500,-Ft, azóta még az infláció mértékével sem emelték. A törvényjavaslat szerint az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehetne kevesebb havi 50.000,-Ft-nál, kivéve ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset ezt az összeget nem éri el.

Hány embert érintene az emelés?

Ha megnézzük a nyugdíjakról szóló statisztikákat, akkor láthatjuk, hogy a több mint 2 millió öregségi nyugdíjas közül 70-72 ezren kapnak 50 ezer forint alatti nyugellátást, de ennél sokkal többen mintegy 1,1 millióan (a nyugdíjasok fele) 50-100 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkeznek.

Érdekességként jegyezném meg, hogy a statisztikák szerint a 90-es évek második felétől szaporodott meg a havi 50 ezer Ft-nál alacsonyabb nyugdíjban részesülők száma. Az alacsonyabb nyugdíjak elsősorban azokat a korosztályokat érintik, akik abban az időszakban szerezték meg a nyugdíjra való jogosultságukat, amikor a vállalkozási formák elterjedtek. Ehhez párosult még a munkanélküliség növekedése is. E két tényező jelentősen csökkenthette a megszerzett szolgálati időt, és az azzal járó járulékbefizetés összegét is.

De térjünk vissza a nyugdíjminimum emelésére!

Az emelés igen érdekes kérdéseket vet fel, hiszen sokan nem is tudják, de az öregségi nyugdíjminimum rengeteg ellátás összegét befolyásolja, melyek közül a három legismertebb és legtöbbet folyósított a gyermekgondozási támogatás (GYET), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és az anyasági támogatás.

A törvény szerint ugyanis a GYET összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, a GYES összege is ugyanannyi, de ott már gyermekenként számíthatunk az ellátásra, az egyszeri anyasági támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.

Mindebből az következik, hogy amennyiben a nyugdíjminimumot megemelnék, és az említett ellátásokat szabályozó törvényt nem módosítanák, akkor a nyugdíjasokkal együtt közel 400 ezer embert érintene a változás. Ezt már a költségvetés is megérezné, hiszen sokmilliárdos többletet jelentene a kiadási oldalon. Kicsit furán hangzik, de a nyugdíjminimum emelésével gyakorlatilag a kisgyermekesek járnának a legjobban, főleg, hogy az anyasági támogatás és a GYES (könnyen teljesíthető feltételek mellett) alanyi jogon jár mindenkinek, ráadásul a gyermek fél éves kora után munkát is lehet végezni a GYES mellett időkorlát nélkül. Sőt, a GYET-ben részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, kivéve ha a munkavégzés az otthonában történik, mert ilyenkor nincs semmilyen időkorlát.

A fenti okok miatt - no meg azért mert az egyik ellenzéki képviselő javaslatáról van szó - valószínűleg ezt a törvényjavaslatot el fogják kaszálni, így minden bizonnyal a nyugdíjminimum emelése még várat magára.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen