Idén is elkezdődött az érettségi szezon, lezajlottak a ballagások. Ahogy az lenni szokott ilyenkor az érettségire készülőket mindig sok apró ajándékkal halmozzák el. Persze mindig akadnak olyanok is, akik értékesebb ajándékot kapnak e jeles esemény alkalmából. Több olyan esetet is ismerek, ahol a diák autót, esetleg nagyobb értékű ékszert kapott a ballagására. Fogadok, hogy a slusszkulcs, vagy a csodásan csillogó ékszer átadásakor nem sok fiatalnak jut eszébe, hogy ezután illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet attól függően, hogy kitől és milyen értékben kapta a szóban forgó ajándékot.

Mégis mennyi az annyi?

Az ajándékozás fogalmát az illetéktörvény jól ismeri, és többet között azt is kimondja, hogy ingóság ajándékozásakor illetékfizetési kötelezettség terheli a megajándékozottat. Szerencsére az illetékfizetési kötelezettség a felek közötti rokoni kapcsolat, valamint az ajándék értékének függvénye. Fontos megemlíteni, hogy ennek értelmében az ajándékozási illeték alól mentesül az ajándékozó egyenes ági rokona.

De mi a helyzet akkor, ha valamelyik oldalági rokonunkat (pl. testvér vagy nagybácsi, nagynéni), esetleg egy velünk rokonsági kapcsolatban nem álló ismerősünket ajándékozzuk meg, netán tőlük kapunk valamilyen nagy értékű ajándékot valamilyen alkalomra?

Ebben az esetben bizony az ajándékot kapó köteles az ajándékozási illeték megfizetésére. Ajándéknak jellemzően valamilyen ingóságnak minősülő dolgot szoktak adni, bár az ingatlan ajándékozása sem kizárt. A törvény értelmében mindkettő illetékköteles.

OK, de mennyit kell fizetni?

• ingatlan ajándékozásakor a tiszta érték 9%-a,
• gépjármű esetében a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese
• minden egyéb vagyontárgy esetén a tiszta érték 18%-a

Mielőtt megijednénk, nem árt tudni, hogy ha az ingó ajándék tiszta értéke (ami az adósságokkal, egyéb terhekkel csökkentett érték) a 150.000.-Ft-ot nem haladja meg, és az ajándékozásról nem készítettek okiratot, a vagyonszerzés nem lesz illetékköteles, így rokoni kapcsolattól függetlenül a megajándékozottat nem terheli sem bejelentési, sem illetékfizetési kötelezettség, azonban az illetékmentesség szempontjából fontos, hogy az előbb említett mindkét feltétel fennálljon.

Az már más kérdés, hogy hányan vallják be, és hányan fizetnek a kapott nagy értékű ajándékok után illetéket, legyen szó akár egy esküvőn kapott nagy összegű készpénzt tartalmazó borítékról, akár egy méregdrága luxusútról, akár egy drága ékszerről, vagy akár egy autóról.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen