2020. július 1-én hatályba lépett az új TB törvény, mely igen sok változást hozott a magánszemélyek és a munkáltatók életébe. Az egyik ilyen fontos és sok munkavállalót érintő változás a járulékfizetési alsó határ bevezetése, mellyel tulajdonképpen a társadalombiztosítási értelemben vett biztosítási trükközők életét keserítik meg.

Miről is van szó?

*Fotó: Pixabay

Kezdjük azzal, hogy a TB törvény alapelvei közt mondja ki, hogy a társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. Ez eddig sem volt másképp. Viszont az már nagyon nem mindegy, hogy ebben a rendszerben biztosítottként veszünk részt, vagy csak az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira vagyunk jogosultak. A biztosítotti státusz pénzbeli ellátásra is jogosíthat, sőt a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe is beleszámít. Persze ha biztosítottak vagyunk, akkor a járulékköteles jövedelmünk után meg kell fizetni a jelenleg 18,5%-os TB járulékot, míg az egészségügyi szolgáltatásokhoz 2020-ban elég napi 257 Ft-ot (havi 7.710 Ft) fizetnünk.

De hol itt a trükk?

Az egyértelmű, hogy a biztosítotti státusz jóval több szolgáltatással és előnnyel jár, mint ha valaki csak a fent említett napi 257 Ft-ot fizeti maga után. Ezt nyilván sokan tudták is, és akinek volt rá lehetősége az inkább egy biztosítással járó jogviszonyt létesített. Példaként említhetnék egy munkavállalót, aki elveszítette az állását, de nem akart biztosítás nélkül maradni, ezért inkább az egyéni vállalkozó jó barátja szerződést kötött vele, és bejelentette magához alkalmazottnak, így biztosítással járó jogviszonya lett. És hogy mi volt ebben a buli? Nézzük meg konkrét számokkal, ha ez a munkaviszony egy napi fél órás munkaidőre szól, és a minimálbér arányos részét határozzák meg bérként (adókedvezmények nélkül):

Jól látszik, hogy alig több mint 5.000 Ft befizetéssel meg lehetett szerezni egy biztosítotti státuszt, persze ezekben az esetekben tényleges bérfizetés nem történik. No ezen helyzetre találták ki a minimum járulékalapot, és a szabályok szerint 2020. szeptember 1-jétől, ha valakinek havonta nem éri el a járulékköteles jövedelme a mindenkori minimálbér 30%-át (2020-ban 48.300 Ft), akkor a járulékalapot ki kell egészítenie a munkáltatónak erre az összegre, és az alapján kell megfizetnie a munkáltatói és a munkavállalói terheket is. Rögtön más a gyerek fekvése, és a fenti számok így alakulnak:

Úgy gondolom, hogy ebben az esetben már el fog gondolkodni mindkét fél a szívességi munkaviszony létesítésén, és lehet, hogy maradnak az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése mellett, bár a törvényalkotó célja is ez volt.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen