2017. jan 31.

Félhetnek a lakást bérbeadók!

írta: Horváth Zsolt munkaügyi szakértő
Félhetnek a lakást bérbeadók!

Így szerez információt róluk a NAV!

Új elemként robbant be ez év elején a munkáltató által adómentesen adható lakhatási támogatás. Mint ismeretes ezzel a juttatási formával próbálja a munkavállalók mobilitását segíteni a kormány. Ez nyilván sok munkavállalót fog érinteni, és amennyiben valaki megfelel a feltételeknek, valamint a munkáltatója is hajlandó ezt a támogatást bevezetni a juttatási rendszerébe, akkor a munkavállaló által bérelt ingatlan bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató megtéríthet egy bizonyos összeget.

De mi a helyzet a bérbeadókkal? Van félnivalójuk?

lakas2.jpg

Van bizony, ugyanis aki ilyen munkavállalónak ad ki bármilyen ingatlant számoljon azzal, hogy a NAV látókörébe fog kerülni, hiszen a lakhatási támogatást adó munkáltató kötelessége lesz az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

Ennek a hivatalos oka, egy teljesen értelmetlen és bugyuta szabály, mivel a törvény szerint, ha ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük – a döntésük szerint – csak az egyikük veheti igénybe. Ez elég diszkriminatív a munkavállalókkal szemben, hiszen a rohamosan növekvő bérleti díjak miatt egyre gyakoribb, hogy csupán egy szobát bérelnek az érintettek. Hozzáteszem, hogy ezt kb. annyiért tudják manapság megtenni, mint amennyiért évekkel ezelőtt egy egész garzonlakást lehetett kibérelni.

Ehhez kapcsolódóan, nézzünk meg néhány érdekes adatot:

A KSH 2015.évi felmérése alapján kb. a lakások 6%-át bérbe adják (ez az arány valószínűleg ma már egy kicsit több, hiszen a kínálat bővült az elmúlt évben), ez a kb. 4,4 millió lakásra nézve mintegy 264 ezer ingatlant érint, ennek ellenére a NAV szerint mindössze 70-80 ezerre tehető azon magánszemélyek száma, akik ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet vallanak be.

Azt egyébként pontosan senki nem tudja, hogy ma Magyarországon hányan adnak bérbe ingatlant, és közülük hányan nem adóznak az ingatlanjuk kiadása után, de vélhetően sokkal nagyobb számban vannak, mint azok, akik adót fizetnek ezen tevékenységük után.

Vajon változni fog ez az arány? Többen fognak adót fizetni?

Kétlem, és jó szokás szerint, ha esetleg valaki a fenti támogatás igénybevétele miatt számlát kérne a főbérlőjétől, hogy el tudja számolni a munkáltatója felé a kiadást, akkor akár még egy jókora bérleti díj emelést is kaphat az orra alá. Ugye nem gondolja senki, hogy az a főbérlő, aki eddig egy fillér adót sem fizetett a bérbeadás után, az majd le fogja nyelni az adóterhet és nem hárítja át a bérlőkre azt?

lakas.jpg

Végül a teljesség kedvéért nézzük meg, hogy ki is kaphatja a lakhatási támogatást!

Az jogosult adómentesen a lakhatási támogatásra:

  • aki a munkáltatójánál határozatlan idejű, legalább heti 36 órás munkaidejű munkaszerződés alapján végez munkát, és
  • akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság legalább 60 km, vagy pedig a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás naponta 3 óránál több időt vesz igénybe, valamint
  • a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve a támogatás nyújtásának időpontjában nem rendelkezik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzés helyéig tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

A támogatás összegéből a törvény pedig a lakhatási támogatás havi értékéből

  • a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%-át,
  • a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25%-át,
  • a foglalkoztatás első 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 %-át meg nem haladó összeget minősíti adómentesnek.

Természetesen adhat ennél többet is a munkáltató, de az már adóköteles lesz.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen

 

Szólj hozzá

adózás cafeteria adóbevallás