A dohányzás káros hatása és a dohányáruk magas ára ellenére a felmérések szerint Magyarországon a dohányzók aránya a férfiak körében kb. 40-42%, a nőknél megközelítőleg 28-29%. A nemdohányzók védelméről szóló törvény a dohányzókra nézve igen szigorú szabályokat tartalmaz. Sőt, 2016 májusától az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is ugyanolyan korlátozás alá esik a fogyasztást, az árusítást és a reklámozást tekintve, mint a hagyományos dohányáruk.

Mikor dohányozhatok, milyen jogaim vannak?

Bármennyire is érzékenyen érinti a dohányzókat, jogszerűen a dohányzás miatt nem lehet megszakítani a munkavégzést, hiszen a munkáltató nem köteles a dohányzásra külön időt biztosítani. Így dohányzásra csakis a Munka Törvénykönyve által előírt munkaközi szünetet lehet felhasználni, természetesen betartva a nem dohányzók védelméről szóló törvényben leírtakat, szigorúan beleértve a helyszínre vonatkozó előírásokat is. Hozzáteszem, hogy a munkaközi szünet elsősorban a munkavállaló testi-lelki regenerálódására, valamint az étkezés lehetőségének biztosítására szolgál.

Jó jó, de mennyi munkaközi szünet jár?

Fő szabály szerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő a 6 órát meghaladja 20 perc, ha a 9 órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ebbe a munkaidőbe a rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

A felek megállapodása, vagy kollektív szerződés alapján a munkáltató a munkavállalók számára legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet biztosíthat, Azért „csak” ennyit, mert ez nem tartozik bele a munkaidőbe, így díjazás sem jár rá (kivéve a készenléti jellegű munkaköröket)!

Fontos megjegyezni, hogy a munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni, és a munkáltató jogosult ezt akár több részletben is megtenni.

És mi van akkor, ha egész nap képernyő előtt dolgozom?

A mai világban már nem ritka, ha valaki a teljes munkaidejében számítógéppel dolgozik. Ők nagyrészt ismerik a képernyő előtti munkavégzésről szóló rendelet azon rendelkezését, mely előírja, hogy a munkáltatónak úgy kell megszerveznie a munkafolyamatokat, hogy a képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg.

Ezt a szünetet nem szabad összekeverni a munkaközi szünettel, hiszen itt nem arról van szó, hogy a munkaidőn kívül díjazás nélküli szabadidőt köteles biztosítani a munkáltató, csupán a képernyő előtti munkavégzéstől eltérő munkát kell adnia a munkavállalónak. Amennyiben a munka jellegénél vagy egyéb okból a munkáltató ezt nem tudja megtenni, akkor a képernyő előtti munkavégzés szünetének idejét akár dohányzásra is lehet használni, ráadásul erre az időre a munkavállalónak – a munkaközi szünettel ellentétben – fizetés is jár.

Szigorúbb munkáltatóknál egy erősebb dohányos bizony-bizony csak igen nagy erőfeszítéssel/önmegtartóztatással bírná ki, hogy csupán a munkaközi szünetekben gyújtson rá. Az már más kérdés, hogy ez mennyire befolyásolná a munkájának minőségét.

Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy engedékenyebb a munkavállalóival szemben, és ésszerű keretek között szemet huny a dohányzás miatti munkavégzés megszakítása felett.

Végül a témához kapcsolódóan szögezzük le, hogy mindenkinek joga van az egészségügyi szünetekhez akár a munkaközi szüneten kívül is, melybe a dohányzás természetesen nem tartozik bele. Ennek a leggyakoribb formája, mikor valaki folyadékpótlás céljából, vagy a mosdó használata miatt szakítja meg a munkáját.

A fentieket összegezve jogszerűen csak egészségügyi, valamint munkaközi szünet létezik, cigiszünet nincs!

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen