A burnout szindróma, vagy kiégés egy olyan betegség, ami régóta jelen van az emberek életében, azonban az utóbbi néhány tíz évben sokkal gyakoribb jelenséggé vált, és emiatt nagyobb figyelmet is kapott. A rohanó élettempó, a munkahelyi és a magánéleti túlterheltség, a megfelelő pihenés és relaxáció hiánya mind-mind a mai kor velejárói.

Ez nem egy hirtelen bekövetkező állapotot jelent, hanem inkább egy hosszú, akár évekig tartó folyamat eredménye. Ami kezdetben csak kimerültségként jelenik meg, az a végső fázisokban teljes fizikai, mentális és emocionális összeomláshoz is vezethet.

A burnout kiváltó okai

Bár vannak olyan területek, ahol gyakrabban találkozhatunk ezzel a betegséggel, mégsem mondhatjuk, hogy szakmaspecifikus lenne. Ugyanúgy érintheti a háztartást vezető anyukát, mint a gyári munkást vagy az irodai dolgozót.

A túlterheltség a kiégés egyik leggyakoribb oka lehet. Ha túl sok feladatot bíznak ránk, vagy vállalunk magunkra és nem áll rendelkezésünkre a megfelelő idő és energia az elvégzésükre. Ilyenkor érthető, hogy folyamatosan túlhajszoltnak érezzük magunkat, nem jut idő a pihenésre és gyakran magunkat hibáztatjuk, amiért nem végeztünk mindennel, ami csak tovább rontja a helyzetet.

Okozhatnak burnoutot olyan élethelyzetek, munkák, ahol nincs elég nagy befolyásunk a dolgokra. Ez még rosszabb olyankor, amikor a munkánk egyébként nagy felelősséggel jár, azonban ehhez nem párosul megfelelő hatáskör. Előfordulhat olyan helyzet is, amiből nem tudunk kilépni, ez pedig tovább erősíti a tehetetlenség érzését.

Egyenes út a kiégéshez ha úgy érezzük, hogy a munkánkat nem értékelik eléggé és hiába dolgozunk erőnkön felül, mégsem ismernek el eléggé. Lehet itt szó túl alacsony fizetésről, a pozitív visszajelzés hiányáról vagy akár arról is, hogy az adott pozícióban nincs lehetőségünk előrelépni.

A fentieken túl hozzájárulhat a betegség kialakulásához az olyan munkakörnyezet, ahol igazságtalanul bánnak a dolgozókkal vagy rossz a közösség. Az is előfordulhat, hogy a cég és az általunk képviselt morális értékek nincsenek összhangban, ilyenkor természetes, hogy belső konfliktus alakul ki bennünk.

A kiégés fázisai

Ahogy már említettem, a kiégés egy hosszú folyamat eredménye, ami több fázisból áll. Eleinte akár még pozitív változásként is megélhetjük a munkahelyi kihívásokat. Az első stádiumot bizonyítási kényszer jellemzi, aminek hatására fokozott energiát fordítunk a munkákra, így rövidtávon akár jobb eredményeket érhetünk el. Azonban ez sokszor a szabadidő és a pihenés rovására megy, ami hátfájást vagy egyéb fájdalmakat és alvászavart okozhat.

A megnövekedett terhelés mellett a munkakedv fokozatosan csökken. A megfelelő pihenés hiánya miatt már nem tudjuk biztosítani a feladatainkhoz szükséges energiát, így a még meglévő energiatartalékainkat kezdjük el felélni, hogy megfelelhessünk az elvárásoknak. Erre a fázisra jellemző a szétszórtság, tétlenség. Megfelelő önismerettel és önkontrollal innen még akár szakember segítsége nélkül is visszafordítható a folyamat, de ehhez az is szükséges, hogy a tünetek alapján felismerjük a problémát.

Hamarosan megjelennek az első depresszív tünetek is. Visszavonultabbak, frusztráltabbak lehetünk, ami miatt gyakran kerüljük a szociális kapcsolatokat. Ebben az állapotban már nem tudunk olyan jól teljesíteni, mint korábban, emiatt megjelenhet a sikertelenség, értéktelenség érzése.

A betegség végső fázisait az apátia, belső üresség, reménytelenség jellemzi. Nem csak mentálisan, de testileg és érzelmileg is folyamatosan kimerültnek érezzük magunkat. Ilyenkor drasztikusan csökkenhet a teljesítőképesség, aminek sokszor akár hosszabb betegállomány is lehet az eredménye. Ennek az állapotnak a megváltoztatásához már kórházi kezelésre vagy pszichoterápiára van szükség.

Hogyan előzhetjük meg a kiégést?

Ahhoz hogy elkerülhessük a kiégés későbbi fázisait fontos, hogy felismerjük a problémát. Ehhez nem elég magunkat jól  ismerni, de a fenti tünetekkel és kiváltó okokkal is tisztában kell lennünk. Néhány munkahelyen előfordulhatnak folyamatos szűrések, amikkel idejében fény derülhet a dologra. Ha a fentiek alapján gyanakszunk, de nem vagyunk teljesen biztosak a dologban, akkor kikérhetjük közeli kollégák, barátok vagy családtagok véleményét is, hogy ők milyennek látnak bennünket, vagy kitölthetünk egy egyszerűbb online tesztet is, ami segíthet jobban eligazodni.

A megelőzésben jelentőség szerepe lehet az alapos önismeretnek, a különböző relaxációs és kommunikációs módszereknek és a megfelelő rutin betartásának. Ez utóbbi különösen fontos, ha már ráléptünk a burnouthoz vezető útra. Ilyenkor mindenképpen változtatnunk kell a szokásainkon, az életmódunkon, hogy elkerülhessük a kiégés súlyosabb fázisait. Értékeljük át reálisan, hogy mennyi munkát vagyunk képesek ténylegesen elvégezni, jelöljünk ki magunknak pihenésre szánt időt, alkalmazzunk a mindennapok során különböző relaxációs gyakorlatokat és folyamatosan figyeljünk oda, hogy hogyan érezzük magunkat. Könnyű beleesni abba a csapdába, hogy a saját elismerés iránti vágyunk vagy a magunkkal szemben támasztott elvárások miatt csak egy kicsivel többet szeretnénk megcsinálni, azonban meg kell tanulnunk erre nemet mondani.

Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy magunknak oszthatjuk be az időnket, akkor előfordulhat, hogy nehezen tudjuk majd betartani a saját magunk által hozott új szabályokat. Ilyenkor kérhetünk külső segítséget barátoktól vagy családtagoktól. Ha alkalmazottként dolgozunk, akkor beszéljünk erről a főnökünkkel, hogy milyen lehetséges megoldásokat lehetne kitalálni. Sajnos előfordulhat, hogy a cég nem megértő ezzel kapcsolatban, ilyenkor ha van lehetőségünk, akkor érdemes egy kevésbé stresszes vagy rugalmasabb munkahelyet keresni. Ne feledjük, hogy a burnout szindróma későbbi szakaszai súlyos tünetekkel járhatnak, amiknek eredménye hosszú hónapokig tartó betegszabadság, kórházi kezelés vagy akár az állásunk elvesztése is lehet. Ha úgy érezzük, hogy elindultunk a lejtőn, akkor érdemesebb munkahelyet váltani, vagy pszichológus segítségét kérni, mint kivárni, hogy mi lehet a lejtő alján.

A fenti cikk szerzője: Habis Melinda - pszichológus

Források:

https://www.onlinepszichologus.net/blog/munka--es-eletkedv-vesztetten-avagy-a-burnout-szindromarol

https://www.onlinepszichologus.net/blog/kiut-a-kiegesbol-burnout

https://www.psychologytoday.com/us/blog/pressure-proof/201308/six-sources-burnout-work

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen