Táppénzre menekülne a kirúgás elől?
Jó, ha tudja, hogy mit tehet a munkáltató
Összeveszett a főnökével? Megromlott a kapcsolata a munkáltatójával? Fél, hogy kirúgják a munkahelyéről? Úgy gondolja, az egyetlen biztonságos út, ha táppénzre megy?
A legtöbb munkavállaló még mindig abban a hitben él, hogy elmenekülhet a munkáltató felmondása elől, ha egy kitalált betegségre hivatkozva gyorsan táppénzre megy.
Ők óriási tévedésben vannak, hiszen a Munka törvénykönyvének 2012.évi módosítása teljes mértékben megváltoztatta a felmondásokhoz kapcsolódó jogokat, kötelezettségeket, és a felmondási tilalmi rendszert.
A törvény értelmében már a keresőképtelenség alatt is közölhető a felmondás, csupán a felmondási idő kezdete tolódik ki a keresőképtelenség végét követő napra. Ráadásul a munkáltatók kezében még egy nagy fegyver van, amit - az OEP tájékoztatása szerint – rendszeresen igénybe is vesznek.
Mégis mi ez a titkos „fegyver”?
Kevesen tudják, de a munkáltatónak lehetősége van a munkavállalója keresőképtelenségét felülvizsgáltatni. Erre több indoka is lehet, mégis a leggyakrabban két előforduló ok vezet egy ilyen felülvizsgálat megindításához. Egyrészt meg szeretne szabadulni az érintett munkavállalótól, másrészt nem hisz a munkavállaló keresőképtelenségének valódiságában, és nem szeretné fizetni a táppénz hozzájárulást egy színlelt beteg után.
Ez utóbbi érthető, hiszen a munkavállalók többsége nem ismeri a táppénz hozzájárulás intézményét, hiszen ez elsősorban a munkáltatókat érinti. Ez röviden annyit jelent, hogy ha valaki táppénzre megy, akkor annak 1/3-ad részét a munkáltató állja! Sőt, a saját jogú betegségeknél éves szinten az első 15 munkanap (évközi belépőknél arányosítva) betegszabadságnak minősül, annak költségét pedig a munkáltató 100%-ban viseli.
Ez hosszú távon tetemes összegre is rúghat, mely összegből akár olyan munkavállalót is lehetne foglalkoztatni, aki szívesen és lelkiismeretesen végzi a munkáját. Mivel ez a felülvizsgálat a munkáltatónak jelenleg 15.800.-Ft-jába kerül, így nem csoda, ha sokan élnek vele.
A vizsgálat során a szakértő főorvos a fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen beteg vizsgálata alapján dönt annak keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről. A felülvizsgálat eredményéről a munkáltatót írásban értesíti.
Megjegyezném, hogy a szakértő főorvos döntésével szemben a munkavállalónak és a munkáltatónak is joga van a közléstől számított 8 napon belül újabb orvosi felülvizsgálatot kezdeményezni.
Felülvizsgálat ide vagy oda, az igazsághoz hozzátartozik, hogy igen ritkán kerül sor a beteg tényleges orvosi vizsgálatára, így a felülvizsgálat hatására az orvosok csupán az esetek kis százalékában minősítik át a keresőképtelen munkavállalót keresőképesre, főleg ha a betegség ténylegesen fennáll. És azért valljuk be, betegséggel senki nem szívesen szórakozik, még papíron sem.
Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html
Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen