A KSH adatai szerint Magyarországon messze elmarad a részmunkaidőben dolgozók aránya az Európai Unió átlagától. A magyarországi átlag 2015-ben – az EU 19,5%-os átlagával szemben – csupán 5,7% volt. Ennek egyik oka a jóléti társadalom hiányában rejtőzik, hiszen a fejlettebb országokban sokszor elég a részmunkaidős munkavégzés is egy család megélhetéséhez. Másrészt viszont a munkáltatók többségénél még mindig nem terjedt el ez a foglalkoztatási forma, pedig ha okosan alkalmaznák, és a vállalati kultúra részévé válna, akkor számukra sok előnnyel járhatna a részmunkaidős munkavállalók foglalkoztatása.

De mi a helyzet a munkavállalói oldallal?

Sajnos sokan csak kényszerűségből választják ezt a foglalkoztatási formát, mivel nincs más lehetőségük. A tapasztalatok szerint sok munkáltató vissza is él ezzel, mivel a költségeik csökkentése érdekében papíron részmunkaidőben alkalmazzák a munkavállalókat, de valójában a ténylegesen ledolgozott munkaidő ennél jóval több.

De térjünk a tárgyra, és nézzük meg milyen hatással van a nyugdíj összegére a részmunkaidőben végzett munka!

Ugyan már történelem, de 1996. december 31-ig a biztosítási jogviszony teljes időtartama minden tekintetben szolgálati időnek minősült. Aztán 1997-ben a jelenleg is érvényes nyugdíjtörvény bevezette az arányos szolgálati idő fogalmát, mely röviden annyit jelent, hogy az, akinek a jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy a minimálbérnél kevesebb összeg után fizeti meg a nyugdíjjárulékot, annak a nyugdíj összegének számításánál csupán arányos időtartamban vehető figyelembe a biztosítási ideje.

Tehát alapvetően nem a részmunkaidővel van a probléma, hanem azzal, ha valaki a minimálbért el nem érő jövedelemmel rendelkezik, mely csak részmunkaidő esetén lehetséges. A tapasztalatok szerint ez elég gyakori a részmunkaidősöket foglalkoztató munkáltatóknál.

Így viszont könnyen előfordulhat, hogy a nyugdíjat igénylőnek pl. 40 év szolgálati ideje van, ami a nyugdíjba vonuláshoz bőven elég, de a nyugdíj összegének számításánál – az arányos szolgálati idő miatt – ez már csak 38 év lesz, és így az átlagkeresethez képest már nem 80%-ban, hanem csupán 77%-ban állapítják meg a nyugdíját. Az, hogy az egyes szolgálati időkhöz hány százalékos szorzószám tartozik innen letölthető.

Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati idő számításánál nem kell alkalmazni az arányos szolgálati időre vonatkozó előírásokat, hiszen itt - függetlenül a napi munkaidő hosszától – egy biztosításban töltött nap egy nap szolgálati időnek minősül. Tehát ha valaki 10 éven át napi 4 órában dolgozott, akkor ugyanúgy 10 év szolgálati időt szerez, mint az, aki ugyanezt tette, csak éppen napi 8 órában. Sőt, a példánál maradva, akinek 10 évig két munkáltatónál állt fenn jogviszonya – pl. egy 6 órás és egy 4 órás – az is ugyanennyi szolgálati időt szerez.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen