2015. nov 23.

Erre mindenképp figyeljen, ha fizetés nélküli szabadságra megy

írta: Horváth Zsolt munkaügyi szakértő
Erre mindenképp figyeljen, ha fizetés nélküli szabadságra megy

Mindenki életében adódhatnak olyan helyzetek, amikor rákényszerül arra, hogy a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot igényeljen. Munkám során nagyon sok különleges esettel találkoztam már. Volt, aki egy valóságshowban szerepelt hetekig, akadt olyan is, aki külföldi nyelvtanulás céljából vette igénybe, de hallottam már olyan munkavállalóról is, aki külföldi esküvője megszervezése kapcsán használta ki ezt a lehetőséget, sőt több olyan igény is megfordult a kezeim között, ahol a munkavállaló egy zenekari turné miatt kérvényezte a fizetés nélküli szabadságot.

Ha egy kicsit kutakodunk a jogszabályok között, akkor láthatjuk, hogy a társadalombiztosítás ellátásairól, valamint ezek fedezetéről szóló törvény részletezi, hogy kinek mikor szünetel a biztosítása.

Ebben találhatjuk meg, hogy szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Ez alól három kivételt említ a törvény:

  • ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (CSED), gyermekgondozási díjat (GYED), gyermekgondozási segélyt (GYES) vagy gyermeknevelési támogatást (GYET) folyósítanak
  • ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe
  • ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából igénylik

fiz_nelkuli_1.jpg

És itt kezdenek érdekessé válni a bevezetőben is említett igények, és joggal merülhetnek fel bennünk olyan kérdések, mint: Mit kell ilyenkor tenni? Mit jelent az, hogy szünetel a biztosításom? Miért szünetel a biztosítás, ha a munkaviszonyom nem szűnt meg? Kell ezzel az egésszel foglalkoznom?

Bizony kell vele foglalkozni, mivel társadalombiztosítási szempontból ez csöppet sem elhanyagolható, hiszen ezeken a fizetés nélküli szabadságos napokon szünetel az igénybe vevő biztosítása.

Ez tömören annyit jelent, hogy nem járnak a biztosításhoz köthető ellátások, az érintett személy nem szerez szolgálati időt, sőt már a szünetelés első napjától egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Mivel Magyarországon a társadalombiztosítási rendszerben való részvétel kötelező, ezért a törvény előírja, hogy a fizetés nélküli szabadságot igénybe vevőnek - a kivételektől eltekintve -  az érintett napokra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Cserébe biztosítja azt, hogy az igénylő személy ezeken a napokon is jogosulttá váljon az egészségügyi szolgáltatásra. Ennek összege 2015-ben 231.-Ft/nap.

Ugye erről már kevesebben hallottak?

Nem árulok el titkot, hogy sokan megfeledkeznek erről, vagy nem foglalkoznak vele, főleg azok, akik csupán 1-2 nap fizetés nélküli szabadságot vesznek igénybe. Általában – sokszor a munkáltatói tájékoztatás hiánya miatt - úgy gondolják, hogy a munkaviszonyuk fennállása alatt végig biztosítottak. Őket érheti kellemetlen meglepetés, amikor megkapják a NAV által minden évben megküldött folyószámla értesítőt, hiszen ezekre a biztosítás nélküli napokra előírják kötelezettségként az előbb említett egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését.

No de nézzük meg, hogyan is kell fizetni ezt a járulékot.  

Először a magánszemélynek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése érdekében a ’T1011-es nyomtatványon. Az adatlap feldolgozását követően az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, és a befizetéshez szükséges csekkek postázását is biztosítja. Természetesen átutalással is lehet teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget. Ezután nincs más teendő, mint a járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig megfizetni.

 

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen

Szólj hozzá

munkajog munkaügy Egészségügyi szolgáltatási járulék