Az adategyeztetési eljárással kapcsolatban sok kérdést kaptam az elmúlt néhány hónapban. Főleg azon érintettek kerestek meg kérdéseikkel, akik már megkapták a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a biztosítási jogviszonyokkal kapcsolatos értesítést. Sajnos azt tapasztaltam, hogy a legtöbben nem értették a kapott kimutatást.

De miről is van szó egyáltalán?

Az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § alapján 2014. augusztus 25-től kezdődően  a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hivatalból indított eljárások keretében megkezdték  a nyugdíjbiztosítás nyilvántartás adatainak egyeztetését és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolását a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire vonatkozóan.

Ez azt jelenti, hogy minden biztosított, volt biztosított személy kap egy részletes kimutatást azokról a szolgálati idő és kereseti adatokról, amelyet az elmúlt évtizedekben a munkáltatók bejelentése alapján a nyugdíjbiztosító a központi elektronikus rendszerében tárolt, és amely minden egyes személyre vonatkozóan elkülönülten tartalmazza a majdani öregségi nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati idő és kereseti adatokat.

És hogy mit tartalmaz pontosan a fent említett kimutatás?

• a biztosításban töltött időszakokat, egyéb szolgálati időket,
• nők esetén a nők kedvezményes nyugdíjához figyelembe vehető jogosultsági időket,
• a foglalkoztatók adatait,
• az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereseteket,
• az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék összegét,
• azon a szolgálati időnek minősülő időszakokat, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés, de a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehetők

Az első ütemben az 1955-1959 között születettekkel fog megtörténni a fenti adategyeztetés. Ezen korcsoport kiértesítésére két év áll rendelkezésre.

Azt gondolom, hogyha valaki komolyan érdeklődik és foglalkozik az őt érintő adategyeztetéssel, az nagyon is helyén való, mivel az adategyeztetési eljárás során megállapított „véglegesített” biztosítási adatok jelentősen meghatározzák a nyugdíjjogosultság időpontját és a nyugdíj összegét. Ráadásul amennyiben valaki megkapja a kimutatást a hivatalnál nyilvántartott adatokról, 60 nap áll rendelkezésére, hogy jelezze az eltérést.

Ez ugyan soknak tűnhet, de sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy néha kevésnek bizonyul, hiszen voltak olyan adatszolgáltatások, amelyek nem pontosan, vagy egyáltalán nem kerültek beküldésre. Sőt, egyes igénylőknél lehetnek olyan szolgálati időnek minősülő időtartamok is, amelyek nem szerepelnek a nyugdíjbiztosító nyilvántartási adatbázisában, mert azokat nem a foglalkoztatóknak kellett jelenteni. Jellemzően ilyen pl. a felsőfokú tanulmányok ideje, vagy azok a sorkatonai idők, amelyek nem valamilyen munkaviszony alatt történtek.

Az adategyezetési eljárás keretében lehet tisztázni ezeket a kérdéses időszakokat a beszámítani kért időszakra vonatkozó igazolások egyidejű benyújtásával. Akkor sincs probléma, ha az igazolással nem rendelkezik az ügyfél, mert a jelzés alapján a hivatal beszerzi a megfelelő hivataltól, volt foglalkoztatótól, illetve annak megszűnése esetén a jogutódtól, iratmegőrzőtől az igazolásokat és bejegyzi a nyilvántartásba.

A teljesség igénye nélkül íme egy rövid felsorolás, hogy mi is számít bizonyító erejű dokumentumnak:

• leckekönyv
• katonakönyv
• foglalkoztatói igazolás
• TB kiskönyv
• munkakönyv

Speciális eset, amikor az igénylő ügyfél a szolgálati időt - egyéb hitelt érdemlő módon - tanúval igazolja. Ilyenkor a tanú nevét, lakcímét a nyugellátást igénylő közli az igazgatósággal. A meghallgatni kívánt személyt a tanúmeghallgatás időpontjáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellenőrzési szakterülete előzetesen értesíti. Egyidejűleg felhívja a figyelmét arra is, hogy a meghallgatásra a személyazonosításra alkalmas okmányát, ha már nyugellátásban részesül, az ellátást megállapító határozatát, továbbá minden olyan bizonyítékként értékelhető okmányát (pl.: foglalkoztatásra irányuló szerződés, kinevezési okmány, munkakönyv, munkalap, bérnyilvántartás, társadalombiztosítási igazolvány) hozza magával, amellyel a volt munkatársát érintő időtartam bizonyítható.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban feltünteti az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások megtagadásának okát, továbbá a biztosítottnak, volt biztosítottnak az egyeztetési eljárást követően nyilvántartott valamennyi adatát.

Természetesen az egyeztetési eljárás lezárását követően is van lehetőség a korábbi egyeztetési eljárással érintett és azt megelőző időszakra az igénylő kérelmére vagy hivatalból indult újabb egyeztetési eljárás keretében, olyan tény, adat vagy más bizonyíték bemutatására, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak.

Az eljárások alkalmával már sokszor bebizonyosodott, hogy az ügyfelek az általuk bemutatott dokumentumokkal, információkkal jelentősen segíteni/könnyíteni tudják az adategyeztetést. Épp ezért azt tanácsolom, hogy minden érintett szánjon rá némi időt, és idejében kezdjen hozzá szolgálati idejének elismertetéséhez, valamint ne adjon ki semmilyen okmányt a kezéből az átvétel igazoltatása nélkül, hiszen a nyugdíja múlhat rajta.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen