Mi az: nevében szabadság, de mégsem az?
Találós kérdés a Munka Törvénykönyvében
Ha valaki szokott a törvényekben böngészni, akkor mindenféle furcsa elnevezéseket találhat. A Munka Törvénykönyvében is van néhány ilyen, de ezeket teljesen természetes módon használjuk a mindennapokban anélkül, hogy elgondolkoznánk a jelentésén.
Hurrá! Szabadságra megyek!
A munkavállalók többségének – természetesen a munkavégzéssel összefüggésben - a szabadság szóról egyből az jut eszébe, hogy végre nem kell bemenni a munkahelyére, eltöltheti a jól megérdemelt pihenését, és azt csinálhat, amit akar. Ráadásul erre az időre még fizetést is kap.
De mi a helyzet akkor, ha valaki betegszabadságon van? Ugye erről már nem a féktelen szórakozás, vagy a kellemes időtöltés jut az eszünkbe? Pedig ezt is szabadságnak nevezi a törvény, de a szó szoros értelmében nem tekinthetjük annak egy betegséggel küszködő ember otthoni vagy kórházi lábadozását.
Munkaügyi szempontból vizsgálva a szabadság és a betegszabadság között csupán annyi a közös, hogy bár eltérő mértékben, de mindkettő időtartamára távolléti díjat kapunk.
Mikor jár betegszabadság?
Saját jogú keresőképtelenség esetén jár, kivéve az üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenséget, mivel ezekre már az első naptól táppénzt kap az arra jogosult.
És hány napot lehetek betegszabadságon?
A betegszabadság mértéke munkáltatóként és naptári évenként 15 munkanap, de ha év közben kezdődik valakinek a munkaviszonya, akkor a betegszabadság időarányos részére jogosult.
A korábbiakkal ellentétben jelenleg bizony előfordulhat, hogy ha év közben valaki több munkáltatónál is megfordul, és egy kicsit „betegesebb” a szokásosnál, akkor éves szinten a 15 munkanapnál sokkal több napra veheti igénybe a betegszabadságot. Ezért a munkáltatók nem szoktak rajongani, hiszen a betegszabadságra járó díjazás teljes mértékben az ő költségük.
Mi történik, ha már nincs betegszabadságom?
Ekkor a keresőképtelen munkavállalónak táppénz jár, ami már társadalombiztosítási ellátásnak minősül, és amit a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szabályoz.
Nem voltam beteg egész évben! Átvihetem a következő évre a betegszabadság napjait?
A betegszabadság keretnapjainak száma nem vihető át a következő évre, mint a normál szabadság, ezért ha valakinek nem volt mind a 15 napra szüksége, akkor a fel nem használt napok elvesznek.
És mennyi pénz jár a betegszabadság idejére?
A törvény szerint a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár. Hozzáteszem, hogy a munkáltató ettől a mértéktől pozitívan eltérhet, de a gyakorlatban nem ez a jellemző. 17 év szakmai múlttal a hátam mögött csupán egy olyan munkáltatóval találkoztam eddig, aki a betegszabadság idejére a törvényben előírtnál magasabb összegű távolléti díjat – egészen pontosan 100%-ot - fizetett, ezzel kedvezve a munkavállalóinak.
Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html
Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen