Talán nem is gondolnánk, hogy manapság hányan végeztetnek kisebb vagy nagyobb plasztikai műtétet magukon, akár az ismerőseink közül is. Ráadásul nemcsak a hölgyek körében népszerűek a szépészeti eljárások, hanem már a férfiak között is egyre jobban terjednek.

A statisztikák alapján a leggyakoribb szépészeti beavatkozás a mellplasztika, ezt szorosan követik az arc bizonyos részeinek (pl. orr, száj) megváltoztatására szolgáló műtétek, majd a súlyfölösleggel küzdőket érintő „zsírleszívás”.

De mi köze mindennek a munka világához, és a táppénzhez?

A múltkor egy hölgy, aki éppen orrplasztikai műtétre készült, azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy jogosult lesz-e táppénzre a műtét után? A műtétet végző orvos tájékoztatása szerint a beavatkozás várhatóan 1-2 hétig kék foltokkal és duzzanattal fog járni, mely esztétikailag nem lesz túl szép, így az érintett hölgy a lábadozás időszakában nem szeretne dolgozni, és emberek közé menni, annak ellenére, hogy a munkáját teljes mértékben el tudná látni, inkább betegszabadságra/táppénzre menne.

Mire jogosult ilyen esetben az érintett?

A szabályok egyszerűek! Betegszabadság csak betegség miatti keresőképtelenségre jár! Táppénzt is csak az kaphat, aki keresőképtelen, és a törvény szerint csupán az számít keresőképtelennek, aki a munkáját betegsége miatt nem tudja ellátni, így tehát a kérdést feltevő hölgy a törvény szerint nem mehet el betegszabadságra/táppénzre, hiszen nem beteg!

Akkor marad a szabadság, vagy mégis jöhet a táppénz?

Szabadságot, esetleg fizetés nélküli szabadságot – természetesen a munkáltatóval egyeztetve – mindenki kérhet, bár megjegyzem, hogy ez nem túl életszerű.

Miért is mondom mindezt?

Mivel a keresőképtelenség elbírálása orvosi feladat, arról csak az orvos dönt, ezért a munkavállalók többsége mindenféle nehézség nélkül be tudja szerezni a néhány napra, vagy akár 1-2 hétre szóló igazolást a keresőképtelenségről.

Senkit sem akarok meggyanúsítani, de a háziorvosok nagy része meggyőzhető arról, hogy keresőképtelen állományba vegyék az ilyen kéréssel hozzájuk fordulókat, akár tényleges betegség nélkül is. Ez tény, ne legyünk álszentek, számtalan esettel találkoztam már pályafutásom alatt.

A fentiek alapján úgy gondolom, hogy - szabályok ide vagy oda – rövidebb időre szinte minden munkavállaló ki tudja használni a keresőképtelenséggel és az ellátásokkal kapcsolatos kiskapukat, hogy így ne kelljen rendes vagy rendkívüli szabadságot igénybe vennie.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi  témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen