Azt ismerik, amikor az állásinterjún beszélget a jelölt és a munkaadó?

• És mennyi lesz a fizetésem?
• Kezdetben 150.000 Ft, majd később 200.000 Ft.
• Jó, akkor visszajövök később!

Visszatérő örök kérdés, hogy vajon ki mennyit keres? Erről a munkavállalók nem szívesen beszélnek, és a munkáltatók sem túl bőbeszédűek e témában. Emlékeim szerint 20-30 évvel ezelőtt az álláshirdetések többségében szerepelt, hogy az adott munkakörben mennyit lehet keresni, és viszonylag gyorsan lehetett munkahelyet váltani. Ez az idők folyamán igencsak megváltozott. Versenyképes fizetés, fix+jutalék, béren kívüli juttatások, korrekt bérezés, kiemelkedő fizetés, teljesítmény utáni bónusz - ugye ismerősen csengenek? Nem véletlen, hiszen talán ezek az álláshirdetésekben leggyakrabban használt bérezésre vonatkozó kifejezések, jelentsenek is bármit. Sőt, sok olyan eset is van, ahol még ezeket sem írják bele a hirdetésbe.

Abban talán Önök is egyetértenek, hogy a munkaerőpiac csöppet felborult az utóbbi időben, sokkal több munkaadó keres szakképzett munkaerőt, de sokszor jelentkező is alig van. Talán ezért is jött el újra az egyenes kommunikáció ideje, és sorra jelennek meg olyan álláshirdetések, melyekben már a konkrét bér is szerepel. Persze még mindig kevesebb számban találni ilyet, de egyre szaporodnak. Főleg a kereskedelem és a szakmunkások területén találkozom ilyen jelenséggel. Gondolom sokan olvasták azokat a cikkeket, melyekben a nagy hiper- és szupermarketek vallottak a náluk alkalmazott aktuális jövedelmekről. De nem kell messzire menni, a BKV járművein és a weboldalukon is ott virít az elérhető jövedelmet tartalmazó hirdetésük. Talán azt érezhetik ezzel a munkáltatók, hogy így nem árulnak zsákbamacskát, kiterítik a lapjaikat remélve azt, hogy több jelentkezőből tudnak majd válogatni. A jelölt pedig a hirdetés elolvasása után rögtön dönthet, hogy egyáltalán ennyi pénzért jelentkezzen-e az adott pozícióra.

Persze a legtöbb cégnél még mindig az a jellemző, hogy a bér egyfajta alku kérdése. Ezek a cégek sok pozícióra nem találnak megfelelő embert, és persze szinte mindenhol bérigény megadásával lehet jelentkezni. Arra ne is várjunk, hogy egyhamar olyan hirdetésekbe bukkanunk, ahol pl. jogászt, IT rendszerfejlesztőt, mérnököt esetleg főkönyvelőt keresnek előre meghatározott bérrel, bár megjegyzem, hogy a külföldre szóló hirdetésekben rendszeresen megtalálható a havi vagy éves jövedelem, ott nem ennyire tabutéma a fizetés.

Mindenesetre azt javaslom, hogy ha olyan állásra jelentkezünk, ahol tőlünk várják a fizetési igényt, ne adjunk meg konkrét számot, inkább fizetési sávban gondolkodjunk, így talán nagyobb eséllyel jutunk be az adott munkáltatóhoz, és a személyes beszélgetés során a béralku pozíciónk is jobb lehet.

Ön mit gondol? Szavazzon, és nézze meg az eredményt!

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen