Ismét megkezdtünk egy évet, és ezzel rengeteg változást kell megszoknunk főleg, hogy az elmúlt év utolsó hónapjaiban elfogadott törvénymódosítások többsége már év elejétől életbe lép. Ezzel kapcsolatban hívnám fel a figyelmet néhány igen fontos változásra, mely a családi adókedvezmény intézményét érinti.

1. Rögtön kezdjük azzal, hogy 2017. január 1-től a családi adókedvezményt az adóelőleg nyilatkozat alapján csak a kedvezményezett eltartott és az eltartott adóazonosító jelének feltüntetésével lehet igényelni, már nem lesz elegendő csupán a természetes azonosítók feltüntetése. Erről itt írtam bővebben. Így aki nem rendelkezik ezzel, vagy nem tudja a gyermeke adóazonosító jelét, az sürgősen szerezze be, ugyanis e nélkül nem tudja majd igényelni az adókedvezményt.

2. Egy másik fontos és kedvező változás, hogy idén már nem kell a házastárs/élettárs munkáltatójának az igénylő nyilatkozatát visszaigazolni. Ez eddig sokszor nehézkesen ment, és jó néhány esetben igen sok időt vett igénybe, így ez jelentősen leegyszerűsíti az igénylés folyamatát.

3. Könnyebbség az igénylők számára az is, hogy a családi kedvezményt érvényesítő személynek a gyermeke születését követően nem kell majd új nyilatkozatot tennie a munkáltató részére, ha korábban már a magzatra tekintettel érvényesítette azt.

4. És végül nézzük meg, hogy miként alakul idén a családi kedvezmény összege, hiszen 2017-ben ismét nő az eltartottak után érvényesíthető adókedvezmény mértéke.

Eszerint a családi kedvezmény 2017-ben – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66.670.-Ft, kettő eltartott esetén 100.000.-Ft, három vagy annál több eltartott esetén 220.000.-Ft. Ez a nettó bérben egy eltartott esetén 10.000.-Ft-ot, kettő eltartott esetén 15.000.-Ft-ot, három vagy annál több eltartott esetén 33.000.-Ft-ot jelent kedvezményezett eltartottanként.

Egy picit ismételjük át, hogy mi az eltartott és a kedvezményezett eltartott közötti különbség.

Kedvezményezett eltartottnak minősül:

• akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,
• aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő személy,
• a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),
• a bíróság döntése, egyezség, a családi pótlék folyósítójánál tett közös nyilatkozat alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Eltartottnak minősül:

• a kedvezményezett eltartott,
• az, aki a családtámogatási törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után
  • nem családi pótlékot állapítanak meg (pl. rokkantsági járadékot folyósítanak),
  • családi pótlékot nem állapítanak meg (pl. magzat esetében),
  • vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (pl. tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék esetében)

A kétgyermekesek figyelmét külön felhívnám az előző felsorolás utolsó pontjára, mivel ezzel kapcsolatban szoktam a legtöbb kérdést kapni.

Nem ritka ugyanis, amikor a nagyobbik eltartott már egy olyan 18 évnél idősebb gyermek, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Miért is fontos ez?

Azért, mert ilyen esetben az eltartottak száma kettő. Így ugyan csak egy kedvezményezett eltartott után lehet igényelni a családi adókedvezményt, de már a két eltartottra vonatkozó 100.000.-Ft összegben.

Erre érdemes odafigyelni, hiszen ez havonta 5.000.-Ft-tal jelent többet.

Nyilatkozni - az elmúlt évekhez hasonlóan - az erre rendszeresített nyomtatványon lehet, melyet innen letölthet.

Mindenkinek javaslom, hogyha elakadnak a nyilatkozat kitöltésében, kérjék szakember segítségét, hiszen egy rosszul kitöltött nyilatkozat miatt adóhátralékuk is keletkezhet, melyet az SZJA törvény bírsággal szankcionál.

A törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben a magánszemély a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen