A gyermekes családok számára nem ismeretlen az a helyzet, mikor a gyermekük lebetegszik, és nem mehet közösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába). Ilyenkor meg kell oldani, hogy valaki otthon maradjon a gyermekkel, míg a gyógyulás tart. A szerencsésebbek mozgósítani tudják valamelyik nagyszülőt, hogy ne essenek ki a munkából, esetleg néhány napra szabadságot kérnek a munkáltatójuktól, hogy a jövedelmük az érintett hónapban ne legyen kevesebb. De mi a helyzet akkor, ha nincs más megoldás, és valamelyik szülő marad otthon a gyermekkel?

Erre az esetre találták ki a gyermekápolási táppénzt (GYÁP), amikor a gyermekünk jogán kerülünk keresőképtelen állományba. Ez az ellátás - hasonlóan a normál táppénzhez - jóval kevesebb összegű, mint a munkabér, ráadásul korlátozottan áll a szülők rendelkezésére.

Aki hozzám hasonló kisgyermekes szülő, az tapasztalatból tudja, hogy az a gyermek, aki közösségbe jár, előbb-utóbb általában összeszed valamilyen betegséget, és otthoni lábadozásra lesz ítélve. Ez főleg akkor jellemző, amikor a gyermek első alkalommal kezd közösségbe járni. Így nem ritka, hogy a szülők rendelkezésére álló GYÁP napok száma nem elegendő a felmerülő betegségek gyógyulási idejére.

Az alábbi táblában láthatják, hogy a gyermek életkorától függően, és a családi állapotra tekintettel hány nap GYÁP jár pontosan.

A táblázat utolsó két sorába tartozóknál jól érzékelhető, hogy az együtt élő szülők jelentős hátrányban vannak az egyedülállókkal szemben, már ami az őket megillető GYÁP napok számát illeti.

Hogy miért is mondom mindezt?

Azért, mert a jelenlegi gyakorlat szerint, ha valaki ilyen ellátást igényel, és nem minősül egyedülállónak, akkor az ellátásra vonatkozó igény elbírálásához a folyósító szervnek be kell szereznie azt az információt, hogy az igénylő párja hány nap táppénzen volt a gyermeke jogán, ugyanis a szülők által ugyanazon gyermekre tekintettel igénybe vett gyermekápolási táppénzes napok száma összeadódik.

Egy törvénymódosítás (mely várhatóan júliusban lép életbe) most épp ezt a különbséget akarja eltörölni. A cél az lenne, hogy az együtt élő szülők együttesen ugyanannyi napnyi gyermekápolási táppénzre legyenek jogosultak, mint az egyedülálló szülők.

Ez az intézkedés jelentősen lecsökkenti majd a gyermekápolási táppénzzel kapcsolatos ügyintézési időt és az ehhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. Sőt, remélhetőleg azoknak a száma is csökken majd, akik kimerítik a rendelkezésre álló gyermekápolási táppénzes napok számát, és így arra kényszerülnek, hogy szabadságot vegyenek ki, esetleg teljesen szabálytalan módon, saját jogon igényeljenek táppénzt, amihez természetesen a háziorvos közreműködése is kell. Ez utóbbi az elméletben nem fordulhatna elő, de mindannyian tudjuk, hogy a gyakorlat mást mutat.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen