A múlt héten tartotta konferenciáját a Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy eléggé lehangoló volt az a jövőkép, amit a szakértők elénk tártak.

A konferenciával kapcsolatban felidéztem magamban az általam két évvel ezelőtt készített kis közvélemény kutatást, amit a saját ismeretségi körömben csináltam.

Ennek során a nyugdíjról, valamint az öngondoskodásról tettem fel néhány kérdést, és válaszként az alábbi 5 mondat hangzott el a legtöbbet:

• „Hol van az még!”
• „Nyugdíj, viccelsz, nekünk már nem lesz nyugdíjunk!”
• „Majd lesz valahogy, az állam úgysem hagyja, hogy ne kapjak nyugdíjat!”
• „Most is fizetem a nyugdíjjárulékot a fizetésemből, majdcsak visszajön öregkoromban!”
• „Nem tudok félretenni semmit erre a célra, majd lesz valahogy!”

Azóta eltelt egy kis idő és mára már mindenki számára egyértelmű, hogy Európa szinten nem fogja kiszolgálni a társadalmat a jelenleg Magyarországon is működő felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer. Az öregedő társadalom problémája előbb-utóbb a nyugdíjak szintjének csökkenéséhez a nyugdíjkorhatár emeléséhez fog vezetni.

Magyarország különösen nehéz helyzetben van, hiszen évtizedek óta romlik a nyugdíjasok és a nyugdíjjárulékot fizetők aránya. Ugyan hosszú idő után az elmúlt években lelassult ez a folyamat, de ez csupán annak köszönhető, hogy a nyugdíjrendszert jelentősen átalakították, emelték a nyugdíjkorhatárt, megszüntették az előrehozott nyugdíjakat és a 13. havi nyugdíjat is. Viszont azt mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi rendszer 20-30 év múlva teljesen össze fog omlani, hiszen képtelenség lesz a mostani színvonalon tartani a nyugdíjakat úgy, hogy kevesebben lesznek az aktív keresők. Persze az állam valószínűleg biztosítani fog egy alapellátást, no de az mire lesz elég?

Az ONYF adatai szerint ma Magyarországon közel 2,2 millióan kapnak valamilyen nyugellátást, és ez a szám folyamatosan növekedni fog. Az átlagos öregségi nyugdíj nettó 118.739.-Ft.  A számokat ismerve nem csoda, hogy az Alkotmánybíróság kapásból elkaszálta a nők 40 éves jogviszonya alapján adott nyugdíj férfiakra való kiterjesztését. És ha már a nőknél tartunk nem szabad elfelejteni, hogy a munkaerő-piaci és a családban betöltött szerepük miatt a nők átlagosan 15%-kal kevesebb nyugdíjra számíthatnak a férfiaknál. Ennek oka, hogy a nők átlagbére 17%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké, valamint Magyarországon az esetek 95%-ában a nők maradnak otthon újszülött gyermekükkel. Ilyenkor az amúgy is alacsonyabb jövedelmük bizonyos százalékát kapják csak meg, ami tovább rontja nyugdíjkilátásaikat.

A fent említett konferencián résztvevő néhány szakértő a jövőben a vállalt gyermekek számához kötné a nyugdíjra való jogosultságot, egyesek a családi támogatások növelésében látják a megoldást, sőt vannak olyanok is, akik a képzettség növelésével és a minőségi munkaerővel kompenzálnák az aktív keresők csökkenő létszámát.

Nem vagyok jós, de egyet biztosan tudok. A mostani 25-50 éves korosztály tagjai - akik ma nagyrészt biztosítják a jelenlegi nyugdíjrendszer működését és színvonalát – nagy bajban lesznek, ha csak az államtól várnak segítséget nyugdíjas éveikre vonatkozóan. Az öngondoskodás szerepe felértékelődött és ez egyre csak fokozódni fog. Sokan lesznek olyanok, akik az utolsó pár évre hagyják majd a nyugdíjas éveikre szánt megtakarítások előteremtését, de félő, hogy ők már későn lépnek.

Épp ezért arra bíztatok mindenkit, hogy lehetőségeihez mérten minél korábban gondoljon a nyugdíjas évekre, hiszen a probléma ismert, be fog következni, az már csak rajtunk múlik, hogy teszünk-e azért, hogy minőségibb életet éljünk idős korunkban is.

Ha valaki olvasta az általam leírtakat az már előrelépés, ha fontolgatja, hogy valamit tenni kellene, az már megnyugtató, ha tesz is valamit az okos döntés.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen