Munkám során azt tapasztalom, hogy igen sokakat érint és foglalkoztat a köznyelvben csak „nők kedvezményes nyugdíjaként” ismert nyugdíjazási forma. A Kormány 2014. év végén tovább pontosította az ezzel kapcsolatos rendelkezést, és így talán egy kicsit megnyugtatta azokat, akik úgy gondolják, hogy a kormányzat fontolgatná a nők kedvezményes nyugdíjazási lehetőségének megszüntetését. Erről egyelőre szó sincs, a lehetőség továbbra is fennáll a hölgyek előtt 2015-ben.

Ezzel kapcsolatban szeretném röviden és érthetően leírni, hogy melyek a jogosultság alapvető feltételei.

Alapvető szabályként elmondható, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Bár a kedvezményes nyugellátás megállapításához mindkét fent említett jogosultsági feltétel együttes fennállása szükséges, a legfőbb és legnehezebben teljesíthető jogosultsági feltétel, hogy az igénylő rendelkezzen legalább 40 évi jogosultsági idővel. Fontos, hogy jogosultsági időnek csak olyan időszakot lehet elismerni, amely időszak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerint szolgálati időnek számít. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy néhány időszak az általános szabályok szerint szolgálati időnek minősül, de közel sem biztos, hogy a kedvezményes nyugdíjazás tekintetében jogosultsági időként elismerhető. Jellemzően ilyen lehet pl. a sajnos sokakat érintő munkanélküli ellátásban eltöltött időszak.

A jogosultsági idők vizsgálatakor meg kell különböztetni a keresőtevékenységgel, illetve a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakokat, ugyanis a Tny. további feltételként rögzíti, hogy az érintett személy a negyven év jogosultsági időn belül legalább 32 évet keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerezzen meg.

Fontos megemlíteni, hogy a minimálisan előírt keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő két esetben kevesebb is lehet.

Az egyik ilyen eset, ha az igénylő súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjban részesült. Ilyenkor 30 év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő is elegendő.

A másik eset, ha az érintett személy a saját háztartásában öt, vagy annál több vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt. Öt gyermek esetén egy évvel, minden további gyermek esetén pedig további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel lehet csökkenteni a minimálisan előírt 32 év keresőtevékenységet.

Nem keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági időként kizárólag a gyermekgondozással, neveléssel eltöltött biztosítási időszakokat lehet figyelembe venni.

Természetesen a mindenre kiterjedő részletes szabályokat a fent említett törvény tartalmazza.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen