Már szinte naponta jelennek meg a hírek a munkaerőhiányról, és a bérek emelkedéséről. A KSH legutóbbi gyorstájékoztatója szerint nemzetgazdasági szinten bruttó 290 300 Ft volt az átlagkereset 2017. január – július időszak vonatkozásában. Ez 13,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a fogyasztói árak 2,3%-kal emelkedtek.

De visszatérve a jövedelmekre, nem meglepő, hogy a pénzügyi, biztosítási területen dolgozók bére volt a legmagasabb – bruttó 571 900 Ft – és az egészségügyi, szociális ellátás területen dolgozóké a legalacsonyabb – bruttó 180 300 Ft. Persze voltak, akik ennél is kevesebbet kerestek átlagosan, mégpedig a közfoglalkoztatottak, akiknek az átlagkeresete bruttó 81 700 Ft volt. A közmunkások igen nagy arányban befolyásolják a nemzetgazdasági szintű átlagbéreket, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amennyiben őket kivesszük a statisztikából, akkor máris 304 300 Ft-ra jön ki a fent említett időszakban a bruttó átlagkereset.

Egy ekkora béremelést a munkáltatók nyilván nem csak önszántukból hajtottak végre, hiszen – ahogy azt a KSH jelentésében is olvashatjuk - a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum magas mértékű emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak nagy hatással.

A statisztika szerint csak a versenyszférát vizsgálva hasonló mértékű (11,1%-os) emelkedés figyelhető meg, bár az én tapasztalatom igen vegyes. Néhány munkáltató az őt terhelő közterhek csökkenése ellenére semmit sem változtatott a béreken, elég nagy terhelésnek élték meg a minimális jövedelmek kötelező emelését, de sokan emeltek a béreken és teljes mértékben vagy részben bérfejlesztési célból visszaforgatták a SZOCHO adó csökkentéséből megtakarított pénzt is. És míg a versenyszféra egyik fele (jellemzően a tőkeerős multik) a szabályoknak megfelelően fizeti meg a béreket, és az azzal járó közterheket, mellettük ott vannak azok a munkáltatók - a „trükkös játékosok” -, akik általában a „minimálbér + zsebbe csúsztatás” bérezési módot választják.

Akik ilyen munkáltatóknál dolgoznak, joggal rázzák a fejüket a fenti százalékok láttán, mivel ők ebből a béremelkedésből vajmi keveset érezhetnek, legalábbis a nettó jövedelmük nem nagyon változott. Náluk csupán a feketén szerzett jövedelmük egy része vált fehérré. A minimálbér emelkedésével ugyan nőtt a hivatalos keresetük, de ezzel együtt már általában kevesebb megy a zsebbe adómentesen, hiszen a munkáltató bruttó módon gondolkodik, és nem szívesen emeli a költségkeretét. Ily módon nézve a témát egy orosz pszichiáter idézete jutott eszembe miszerint: „A mesék sem hazudnak kevesebbet, mint a statisztika! Olykor azonban akad bennük egy csöppnyi igazság.”

És Ön melyik csoportba tartozik?

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen