2016. sze 19.

Ha csak papíron fázott meg, nagyon ráfázhat

írta: Horváth Zsolt munkaügyi szakértő
Ha csak papíron fázott meg, nagyon ráfázhat

Erre számítson, aki trükközik a táppénzzel

Ki ne hallott volna már olyan esetről, mikor valaki olyan „betegség” miatt került keresőképtelen állományba, ami ténylegesen nem is állt fenn. Magyarul az illető megbeszélte az orvossal, hogy kellene egy kis szabadidő, de már nincs annyi igénybe vehető szabadsága, mint amennyire szüksége lenne, esetleg a főnök nem engedi el. Annak, hogy valaki ezzel a lehetőséggel él, igen sok oka lehet, de talán a legtöbb esetben ezt a fiktív betegséggel töltött időt másik munkahely keresésére, utazásra, más munka elvégzésére fordítják a munkavállalók. De olyan esettel is találkoztam már, aki a munkáltatónál zajló átszervezéssel kapcsolatos kirúgástól félt, és azért ment táppénzre.

Persze ehhez kell egy olyan orvos, aki bevállalja, hogy tényleges betegség fennállása nélkül is keresőképtelennek nyilvánítja az illetőt, és kiadja az erről szóló igazolást, ami ráadásul nemcsak szabadidőre, de fizetett betegszabadságra/táppénzre jogosít.

A köznyelvben ezt a jelenséget hívják klasszikus táppénzcsalásnak!

Ezt egyik munkáltató sem nézi jó szemmel, mivel számára ez költséget jelent, ráadásul pótolnia kell a kieső munkaerőt, hiszen az élet nem áll meg, a munkát el kell végezni.

Ha erre a csalásra fény derül, akkor nemcsak a „betegre”, de a közreműködő orvosra nézve is súlyos következmények várhatnak.

bilincs_tappenzcsalas.jpg

Börtönben pihenhetjük ki a csalással járó fáradalmakat!

Ezért legjobb, ha a fenti trükköt nem alkalmazzuk, hiszen nemcsak a munkahelyünket kockáztatjuk ezzel. Kevesen tudják, de 2012 óta a Büntető Törvénykönyvben külön pont vonatkozik a társadalombiztosítási ellátásokkal való visszaélésre, és eszerint az ilyen vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztést is ki lehet szabni. Hozzáteszem, ezt nyilván nem a néhány napos táppénzcsalás esetén fogják kiszabni, ami akár tetszik akár nem, a való életben igenis létező jelenség.

Nehéz, de nem lehetetlen a bizonyítás

Ahogy már korábban írtam róla, a munkáltatónak lehetősége van a munkavállalója keresőképtelenségét felülvizsgáltatni. Ám nemcsak a munkáltató érdeke egy kamubeteget lebuktatni, az OEP is igyekszik felderíteni ezeket az eseteket. A szabályok szerint az egészségbiztosító hivatalból köteles felülvizsgálni minden olyan keresőképtelenséget, melynek időtartama 30 napnál hosszabb. Így akár azokat az orvosokat is felelősségre lehet vonni, akik esetleg sportot űznek a munkavállalók kérésre történő keresőképtelen állományba vételéből. Én bízom benne, hogy az orvosok többsége nem él vissza ezzel a jogával - tisztelem az orvosokat -, de nem véletlenül került bele a Büntető Törvénykönyvbe ez a passzus.

Végül álljon itt két érdekes és megtörtént eset a fenti témával kapcsolatban:

Egy munkavállaló - akinek év végére csupán 2 nap felhasználható szabadsága maradt – decemberben jelezte a munkáltatójának, hogy ideggyulladás miatt bizonytalan ideig nem tud munkát végezni. Természetesen erről orvosi igazolást is küldött, a betegséget a munkáltató tudomásul vette, és az év végi hajrában a munka átszervezésével más munkavállalók végezték el az érintett dolgozó munkáját, többnyire túlórában. Pechjére egy ismerőse megjelölte őt egy friss Facebook bejegyzésben és egy ehhez tartozó fényképen, ahol épp az „ideggyulladással küszködő” munkavállalóval készülnek lesiklani egy olasz sípályán.

Mivel a Facebook keze szinte mindenhova elér, ezt a képet az egyik munkatársa is látta, és onnan már futótűzként terjedt el a hír az ott dolgozók között, és ment a találgatás, hogy vajon melyik orvos ír fel egy olaszországi sítúrát egy fájdalmas ideggyulladásra. A hazatérése utáni munkahelyi fogadtatást mindenki el tudja képzelni. Annyit azért elárulok, hogy már nem sokáig dolgozott ott az illető.

Egy másik esetben a munkavállaló a „betegsége” alatt szeretett volna új munkahelyet találni, nem túl okosan. Mivel a szakmája elég speciális volt, ezért egy másik szakmabeli konkurens cégnél próbálkozott. Arra azonban nem gondolt, hogy a két cég vezetője jól ismeri egymást, és annak ellenére, hogy egymás konkurenciái, szakmailag támogatják a másik tevékenységét, amit nyilván nem kötöttek a munkavállalók orrára. Így hát egy OEP felülvizsgálat után két szék közé a földre ült, se táppénz, se munka.

Így a fentiek ismeretében mindenki maga döntse el, hogy érdemes-e trükközni és kockázatot vállalni egy színlelt betegséggel.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen

Szólj hozzá

szabadság munkajog munkaügy Táppénz