Egy gyermek születése ideális esetben rengeteg örömmel, de sok tennivalóval is jár. Aki szereti előre megtervezni az életét, az általában a gyermek érkezésével kapcsolatos teendőit is pontosan meghatározza, így a hosszas előkészület után nem érheti majd nagy meglepetés. Teljesen természetes módon közvetlenül a szülés után az apák is szeretnének minél több időt tölteni a már kibővült családdal. Szerencsére ezt a törvényalkotók is támogatják.

Azzal a legtöbb szülő tisztában van, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a gyermek(ek) számától függően 2, 4 vagy 7 munkanap pótszabadság jár a gyermekek után.

Azt viszont még mindig sokan nem tudják, hogy az apának gyermeke születése esetén 5 munkanap pótszabadság jár a fentieken kívül. Sőt ez ikergyermekek esetében 7 munkanapot jelent. Szomorú eset, de meg kell említeni, hogy ez a szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az apának a jelenlegi szabályok szerint a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig van lehetősége a pótszabadságot kérni, és a munkáltatónak kötelező azt a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. Ezt nemcsak egymást követő napokon, hanem akár öt vagy hét részletben is igényelhetjük.

Felhívnám a figyelmet, hogy nagy valószínűséggel az apáknak járó pótszabadságok kiadási rendje hamarosan változni fog. Ezen felvetésem arra alapozom, hogy a Munka törvénykönyvének még el nem fogadott módosítási tervezetében erre vonatkozó változtatás is szerepel.

De nézzük, hogyan is kell igényelni a pótszabadságot?

Nincs más dolgunk, mint a munkáltató felé bemutatni a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve elhalálozás esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát. Ezzel egy időben az apának nyilatkoznia kell, hogy szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg, mivel pótszabadságra az a munkavállaló jogosult, aki a gyereket - a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint - saját háztartásában neveli vagy gondozza.

Fontos tudni, hogy az apáknak járó pótszabadságot a rendes szabadsággal ellentétben nem kell időarányosítani, akkor sem, ha valakinek a munkaviszonya év közben kezdődik, vagy szűnik meg. Amennyiben a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.

Sajnos hallottam már olyan esetről, amikor a munkáltató megtagadta a pótszabadság kiadását arra hivatkozva, hogy ez neki plusz költséget jelent, hiszen a munkavállaló nem végez munkát, de távolléti díjat kell fizetnie. Ez több szempontból is aggályos, mert egyrészt nem lehet megtagadni az erre vonatkozó igényt, másrészt az ezekre a napokra kifizetett távolléti díj egy forintjába sem kerül a munkáltatónak. Ne dőljünk be a munkáltatónak, ha ilyet állít, mivel a Kormányhivatal megtéríti a munkáltatóknak az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő költségeit.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen