2015. nov 30.

Feketén dolgozik? Ne tegye, börtön vagy bírság lehet a jutalma!

írta: Horváth Zsolt munkaügyi szakértő
Feketén dolgozik? Ne tegye, börtön vagy bírság lehet a jutalma!

Gyakran hallani olyan esetekről, mikor valakit úgy foglalkoztatnak, hogy nem jelentik be a tényleges munkavégzésnek megfelelően. A munkáltatók – költségeik csökkentése céljából – bevallásaikban, adatszolgáltatásaikban csak részmunkaidőt és kevesebb bért jelentenek le, a munkavállalóval pedig szóban megegyeznek, hogy úgymond zsebbe fizetik az őt megillető egyéb jövedelmét.

Ennél már csak az a rosszabb, ha egyáltalán nincs bejelentve a munkavállaló, és teljes mértékben fű alatt történik a foglalkoztatás és a bérfizetés. Tapasztalataim azt mutatják, hogy sokszor kényszerűségből vállalnak feketemunkát a munkavállalók, de jobb ha tudják, hogy ezzel nemcsak a munkáltató vállal kockázatot, egy ilyen helyzet a munkavállaló számára is rengeteg buktatóval, rizikóval jár. Említhetném itt a munkavállalói jogok érvényesítését, vagy egy betegség miatti keresőképtelenséget, esetleg nyugdíj szempontjából a szolgálati idő és keresetkiesést, netán egy munkahelyi súlyos balesetet.

feketemunkasok.jpg

De ami a munkavállalók szempontjából a legsúlyosabb következmény lehet, azt a Büntető törvénykönyvben találhatjuk meg. Igen, jól olvasták, ugyanis ebben a törvényben nevesítik a költségvetési csalást. A törvény szövegét leegyszerűsítve, aki tisztában van azzal, hogy feketén foglalkoztatják, az a be nem fizetett adó- és járulék kötelezettségek elmulasztása miatt a törvény szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Megjegyezném, hogy a gyakorlatban még nem találkoztam olyan esettel, ahol feketemunka miatt börtönnel büntették volna a munkavállalót. Ennek ellenére nem árt tudni, hogy emellett az adóhatóság kötelezheti a feketén dolgozót a be nem fizetett adók/járulékok és azok kamatai megfizetésére.  Ha ez több évet érint, akkor akár tetemes összegre is rúghat a befizetendő összeg. A fentiekből tisztán látszik, hogy a feketemunka sok veszélyt rejt magában, hiszen ha fény derül rá, akkor mindkét fél (a munkáltató és a munkavállaló is) felelősségre vonható.

Legfontosabb tanácsom minden munkavállalónak, hogy munkaviszony esetében mindig ragaszkodjunk az írásos munkaszerződéshez, hiszen később enélkül nagyon nehéz bármit is bizonyítani. Amennyiben a munkáltató ezt nem akarja megtenni, az legyen gyanús.

A munkáltatónak a munkaviszony létesítéssel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége van, és a bejelentésről szóló igazolást legkésőbb a bejelentést követő napon át kell adni a munkavállalónak. Megjegyezném, hogy ilyen igazolás később is bármikor kérhető, melyet a munkáltató 3 munkanapon belül köteles kiadni.

Amennyiben mindezek ellenére felmerül valakiben a bejelentés nélküli foglalkoztatás, akkor szerencsére lehetősége van ellenőrizni a munkáltatót, hogy az valóban eleget tett-e bejelentési, bevallási kötelezettségének.

Az Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkezőknek viszonylag egyszerű a dolguk, hiszen ők az erre rendszeresített menüpontban ki tudják listáztatni, hogy milyen biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek. De annak sem kell kétségbe esni, akinek nincs ilyen hozzáférése, hiszen a lakóhely szerinti NAV ügyfélszolgálatán személyesen is meg tud győzödni a bejelentésről.

No de mit tegyünk, ha beigazolódott a gyanúnk, és nem vagyunk bejelentve?

Azt javaslom, hogy először mindenképpen a munkáltató felé jelezzük a problémát, hiszen előfordulhat, hogy valamilyen adminisztrációs hiba, esetleg rendszer hiba miatt nem valósult meg a tényleges bejelentés. Ám ha mégsem így történt, akkor saját érdekünkben tegyünk bejelentést az illetékes Munkaügyi Felügyelőséghez.

 

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen

Szólj hozzá

munkajog munkaügy