A magánnyugdíjpénztárak közzétették legfrissebb adataikat, miszerint minden kasszánál elérte a tagdíjfizetők aránya a 70 százalékos minimumot. Mint ismeretes, a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény 2015. január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint jogutód nélkül, végelszámolással megszűnik az a pénztár, amelynél a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. 

A Magyar Nemzeti Bank a hatályos törvénynek megfelelően a szeptember 30-ai – és az azt megelőző hónapok – adatainak ismeretében áttekinti, hogy a megmaradt négy magánnyugdíjpénztár valóban megfelel-e a fent említett 70 százalékos tagdíjfizetési szabálynak.

De hogyan is hat az öregségi nyugdíj összegére, ha valaki magánnyugdíjpénztári tag maradt?

Az erre vonatkozó törvény kimondja, hogy az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra szerzett jogosultságot, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult.

Gondolom kitalálták már, hogy ez az eltérő mérték kisebb összegű nyugellátást jelent. Ahhoz, hogy megmondjuk, mennyivel lesz kevesebb a magánnyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kapott nyugdíjának összege, pontosan ismernünk kell az igénylő szolgálati idejét és kereseteit, valamint azt, hogy milyen arányban szerepel a teljes elismert szolgálati időben a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő.

Ráadásul nehezíti a nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tagok döntési helyzetét, hogy számukra a magánnyugdíjpénztár egyelőre nem tud fizetni, ugyanis a jogalkotók még mindig nem oldották meg a járadékszolgáltatás problémáit. Az ezzel kapcsolatos anomáliákat most nem részletezném, viszont az mindenkinek sokat mond, hogy már hatvanezer fő alá csökkent a magánnyugdíjpénztárak mellett kitartók száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy az a magánnyugdíjpénztári tag, aki eléri a reá irányadó nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba szeretne vonulni, választás elé kerül. Vagy kitart a nyugdíjpénztári tagsága mellett azt vállalva, hogy kevesebb állami nyugdíjat fog kapni, és a fent említett okokból kifolyólag határozatlan időre lemond az őt egyébként megillető járadékáról. Vagy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, a magánnyugdíjpénztári megtakarítását visszautaltatja az államnak, és így 100 %-os állami nyugdíjra szerez jogosultságot.

Mivel a nyugdíjba vonulók többsége nem engedheti meg magának, hogy lemondjon a járadékáról, ezért sokan közülük inkább a visszalépést választják.

Azt, hogy melyik a jobb választás, mindenkinek magának kell eldöntenie, figyelembe véve az anyagi helyzetét, életkorát, nyugdíjpénztári számlájának egyenlegét, valamint egészségügyi állapotát. Néhányunknak a jelenben megkapott biztos nyugellátás többet ér, mint egy jövőben várható haszon. Egyesek viszont fontosabbnak tartják a csökkentett összegű nyugdíj mellett is a magánnyugdíjpénztári tagságukat, mert a kasszáknál felhalmozott vagyon örökölhető.

Egy biztos, aki jelenleg is rendelkezik magánnyugdíjpénztári tagsággal, annak előbb-utóbb döntenie kell a visszalépésről, vagy a további nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról.

Amennyiben szeretne hírlevelet kapni a legérdekesebb munkaügyi témákról, ezen a linken feliratkozhat: http://form1.listamester.hu/forms/9216/35078.html

Ha tetszett a cikk, kövessen minket a Facebookon is: https://www.facebook.com/munkaugyerthetoen